Ami azt illeti nem sok minden történt Hétfő óta, de egy biztos: Mihamarabb abba hagyom az áruházi munkát. Nem vagyok hajlandó tovább eltűrni azt, amit bent csinálnak állandó jelleggel. Legújabb húzásuk egy új éjszakás igazgató felvétele volt, aki egy mocskos geciláda! Így, szép magyarosan! Ő csak úgy felirkálja a diákok neveit, mert ha nem tetszik valakinek a munkája, már küldi is nekem az e-mailt, hogy őt nem szeretné szívesen látni az áruházban. Mindenkivel kicseszik. Olyan ésszerűtlen parancsokat osztogat, ami már-már fáj! Legelőször V.K diákomat rúgatta ki, akit a leges legelső bejegyzésemben említettem, egy olyan hülye indokkal, ami nem egyszerűen idióta: ZSEBRE TETT KÉZZEL JÁRKÁLT!!! ÚÚÚRISTEEEEEN MEKKORA HIBAAAA!!!! Emiatt tuti hátráltatva van munkavégző képessége -.-' barompicsa! De nem ez volt természetesen a legfőbb indok, de a fő okok egyike ez volt. Szóval... kész. Ma akartam bemenni éjszakára, de ezek után? PLáne kötőhártya gyulladással, meg tréning után? Na persze. Ugyanis ma 17 órától lesz a tréning, 3 óra 54 perc múlva. Kicsit szar lesz egyedül majd' harminc diákot letréningeztetni, de na... majd alakul valahogy! Én beírom magamnak az órabért, innentől kedzve kalap, s kabát!
Tegnap anyám ide adott 15.000 jómagyar valutát, hogy ruházzam fel magam. Természetesen én a kis naív majd teli cuccokkal fogok hazajönni. Aha. LÓFASZ ruha nem volt a városban. Azaz volt, csak mind elméretezve, és kicsi volt rám az összes normális ing, ami csak volt némely üzletben. A mocskos sárga rohadékok teleszarták a várost kínaikkal, de egyikben sincs rám való gönc... Már a második üzlet után vérvörös fejjel jöttem ki, mondom ilyen nincs. Hat, vagy hét ruhás áruházban és üzletben voltunk bent, de sehol sem volt RÁM VALÓ ruha. Három órát elbasztam az életemből. Este hat volt, mire hazaértem!
Kkéső este viszont azt hittem piedesztárra emelem saját magamat :D Észrevettem, hogy elfogytak a szerződéshez szükséges papírok, pénzem meg ugye nem volt. Este kilenc után meg még elkezdtem stresszelni, honnan a fenéből szerzek lóvét, mert 23 nyomtatni való oldalt kellett volna kiprodukálni... És nem akartam elkölteni a 15.000-ből, illetve a tetoválásra szánt pénzemből, ugyanis lesz tetkóm vasárnap x)! Mit tegyek, mit tegyek, hát feladtam, kikapcsoltam a gépet és elindultam fürdeni, AMIKOOOR! (még egyszer: AMIKOOOR!) Eszembe jutott, hogy a nyomtatómban még tele a patron, és megvannak Word fájlokban a szükséges papírok :D Azonnali hatállyal bekapcsoltam a gépet, és elkezdtem nyomtatni x) Áldom az eszem és az emlékező képességem! :D
Utóiratban csak annyit, hogy néha még gondolok Cs-re, de már nem úgy, mint akit szeretek, hanem pusztán csak "barátiságból", hogy mit csinálhat, kivel lehet a városban stb. Hála Istennek sikerült "úgy" elfelejtenem, így sikeresebb leszek a következő kapcsolatomban :)
Köszöntem a türelmet! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése