Változás

Tudni illik rólam, hogy amit elakarok érni, azért tűzön-vízen átmegyek, ha kell még magamat is amortizálom érte, csak elérjem azt, amit szeretnék!
Így történt ez ma is. Sikerült megvennem a telefont, sikerült végre szert tennem reá. És ami azt illeti sikerült felejtenem is. Tegnap még volt bennem egy adag görcs a szombat este miatt, de már csitul a helyzet. Nem érzek már semmit, csak csöppnyi bánatot, de elfogadtam azt, hogy vége. Persze "papíron" még nincs vége, mert mosolyszünet van, de én érzem, hogy ebből nem lesz semmi. Vagy ha lesz, akkor az már nem lesz olyan mint régen és lesznek bennem kételyek... de még mekkorák... hm.
Mindegy, egy szó, mint száz, most jól érzem magam jelenleg, végre meg van a telefon, végre elértem még egy dolgot amit szerettem volna, és mostmár rá kell állnom a közösség központúságra. Minden szombaton le fogok járni valahova, ismerkedem, iszogatom. Elleszek... Ha meg nem pálya valami, berúgok. Na persze nem lesz hosszútávú dolog az ivás, de nem is leszek alkoholista. Nagyon rossz részegnek lenni. Mármint amikor annyira rosszul vagyok, hogy minden áron kiakarok józanodni... az a legrosszabb érzés! Tehát semmi pánik, nem leszek alkoholPista, csak kiélem magam picit.
Hihetetlen mit tud művelni másfél hónap egy emberrel!Kiakasztó. De már kezdem megszokni, elvégre sosem voltam a női nem kedvence. De jön még kutyára szippantós kocsi!

Köszönöm a türelmet!