_

Szörnyű a felismerés, hogy talán sohasem lehet olyan élete az embernek, amilyet szeretne, és talán nem is lesz olyan ember az életében aki úgy viszonyulna hozzá, ahogy azt ő szeretné. Természetesen fiatal vagyok még és kár is lenne ezen elmélkednem, de nem tudok jelenleg élni! Nem tudok élni, mert szar a város, szarok a helyek, és nincs pénz! Nincs pénz egy olyan nyúlfarknyi dologra sem, hogy felmenjek valamelyik város plázájába azon belül is a McDonaldsba és vegye egy sajtburgert! Arra van pénzem néha, hogy minden hétvégén szétcsapassam magam mindenféle minőségtelen itallal, és ellegyek... De ez nem élet! Valamit tenni kéne, mert nem bírom. Mindennap idehaza kuksolni nem jó. Nincs is mit csinálni, nincs ami lekötne, de ami a legszörnyűbb, hogy fáradt is vagyok! Volna kedvem audiotechnikával foglalkozni, de pénz kell hozzá! PÉNZ, PÉNZ, PÉNZ ÉS PÉNZ!!!!!! Már megint az a rohadt pénz. MInt mindig. És talán lehet, hogy ez csak jókifogás, de aki így gondolja, annak el kéne gondolkodnia szerintem. Mert szarból lehet várat építeni, de a semmiből nem! Nincs olyan ismerősöm sem nekem, sem K-nak és I-nek, mint a többi városban lakó velem egykorú egyéneknek. És miért? Mert míg a többség olyan helyen nőtt fel, ahol nagyjából egy időben születtek a gyerekek, és sokan fiatalok is voltak, addig mi hárman a cigány putri kellős közepén, talán nem túlzok ha azt mondom, hogy a világtól elszigetelten láttuk meg a nap világot.
Sok lelki trágyából kiástam már saját magam, amire büszke is vagyok. De ez, ez az érzés szerintem sohasem múlik el. Van egy olyan érzésem, hogy nem éltem ki magam rendesen, pedig már egy kicsit ki kellett volna.
Ma este megyek Jobbik kampányzáróra ami egybe lesz kötve Fankadeli koncertjével. Nem az erősségem ez a zenei stílus, de nem akarok itthon kuksolni, és kint lesz egy csomó ismerős is. Szóval ott a helyem. És szombaton pedig, azaz holnap, egy nem túl régi leány ismerősömmel csapatom szét a fejem, de csak a régi idők kedvéért ;) A tanulást nem hanyagolom, nem tanulok majd kevesebbet, de többet sem :) És lesz, ami lesz én a végső porba hullásig harcolok magamért, barátaimért, hogy olyan életünk legyen, amire azt mondhatjuk majd, hogy ha még csak megközelítve is, de nagyjából ezt akartuk :)

Köszönöm a türelmet, bárki is olvas.

Szerkesztés: Eme bejegyzés után nem sokal VÉGLEG szakítottunk Cs-vel... Egy jó fél órán keresztül ki voltam borulva, de aztán megnyugodtam. Beszélgettem vele, és megígértük egymásnak, hogy soha, DE SOHA nem fogjuk elveszíteni egymást, és tartjuk a kapcsolatot. Hát nem tudom, a részemről meg lesz oldva, de az ő részéről...