Mint ismeretes, pénteken abba hagytam az áruházban való konkrét tevékenykedést, szabad ember vagyok. Már csak a suli és a szombat esték varázsa maradt! Hála Istennek! I a munkahelyén epilepsziás rohamot kapott, így jelenleg betegen van, de lefog számolni... szép!
Szombaton, azaz 18.-án tehát lementem K-hoz, akik már Tiszaszederkényben laktak, a falu csendes, jó környék, szép tóval és gyönyörű erdővel, csak hát az ottani emberek kicsit... hogy is mondjam, tahók! Na de sebaj. Elindultunk innen anyámmal és M-el a miskolci vonattal, Miskolctól Nyékládházáig már magamtól utaztam, Nyékládon pedig átszálltam a Tiszaújira... Megérkeztem a vonattal, leszálltam, beugrottam az utasellátóba egy sörre, és már jöttek is: K, T.A és K.J. Elindultunk az ottani áruház felé, ahol bevásároltunk, majd haza gyalogoltunk, kis hugyozási ingerrel megspékelve. Ott, náluk a piálás, kajálás, és póker ment, egészen estig, amikor is elindultunk egy nagyon jó szórakozóhely felé. A hely fenomenális volt, minden pöpec volt, eléggé igényes. Még két Fütyülős Limonádét is nyertünk :) Hajnalig tomboltunk, majd hazamentünk, s aludtunk. Délután mentem haza. Hihetetlen jól éreztem magam, máig hatása alatt vagyok :) És most szombaton is megyek.
Azóta megbetegedtem, átmentem felnőtt dokihoz, és most itthon vagyok. Barátnőmmel kéne találkozni, de... se kedv, se erő... Kedv azért nincs, mert a csaj teljesen tapasztalatlan, én pedig a tapasztalt nőkhöz szoktam. Erő azért, mert beteg vagyok, bár az utóbbi a legkisebb "probléma". Majd lesz valahogy, nem érdekel.
Tanulni kéne, bár jobban " a faszomat verni" ide haza, de majd alakul az is valahogy. Bele kell jönni újból, minden év eleje így indult nálam.
Egy a lényeg: Szombat újra Tiszaúj (ha nem jön semmi közbe), ha meg mégis, akkor meg Egerbe kéne menni, bár semmi kedv... lesz, ami lesz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése