Üdv. mindenkinek!
A bemutatkozásomban nem fért volna el sok minden, ezért ide írok magamról még :) Előre is elnézést kérek a trágár szavakért amiket használok és fogok is, de én mindig beleéléssel írok a történtekről, mintha újra átélném őket. Néha el is borul az agyam rendesen. Még egyszer előre is elnézést :) Ilyen vagyok, legfeljebb vannak akik majd nem olvasnak engem :D Sok minden ki is fog derülni rólam itt. Íme hát az első bejegyzésem, amit az egyik népszerű közösségi oldalról másoltam ki, picit bele is módosítottam. Igen, ezt írtam az egyik kisebb, kedvelt csoportomnak:
Elmaradt a mai fénylánc ünnepség, azaz az Ősmagyar karácsony ünnepe a Kerecseny... Nem lehetett fel menni autóval, bár én személy szerint nem riadtam volna vissza a gyaloglástól sem, mert ugye bár aki akar valamit nagyon, azt megkaphatja/elérheti stb. :) Amúgy beteg is lettem, Szombaton a pékségen, miközben a fííííínom és meleg sajtos stanglikat, rúdakat, zsömléket és kifliket rakosgattam belázasodtam... azaz csak azt éreztem, mert mire nagy nehezen hazabicikliztem és beestem az ajtón, csak 37,3-at mértem. Nem érdekelt engem orvos, csak követtem a magam fejét, és kifacsartam 4 citrom levét és magostól, mindenestől benyeltem... jól is esett, csak a torkomat ne csesztette volna ... utána mandarin, narancs minden amit képzelni lehetett, egy valami járt az eszembe: mindennek a kulcsa a vitaminbomba! És be is vállt... bár tegnap 37,5-et mértem, mégis elmentem az ügyeletre, ahol "kitörő örömmel" fogadtak (mindennek jobban örültek volna ami nem mozog nem beszél, de ehető vagy ér valamit). Szóval, felírt nekem napi 4 tabletta Rubophent (500-as) Acc-t (pedig mondtam neki, hogy a slájm nagyon könnyen felszakad) meg C vitamint :S Na mondom ezért kár volt gyalogolni minusz egyezer fokban 300 métert...
Viszont történt velem jó dolog is: Vettem új kabátot és cipőt, ami bár szarrá törte az Achilles-ínamat, de legalább jól néz ki :D
Ja, és amilyen szarul vártam a karácsonyt, annyira kezd kedvem lenni hozzá :)
Viszont a munka... na ez az, ami mindig meglep, pedig már tudhatnám, hogy mindig másnak kél történnie, mint ahogy indul... gyönyörű szépen beszerveztem a diákokat az év utolsó két hetére(igen, még 31.-re is) és boldogan küldtem az e-mailt szombaton a vevőszolgálati igazgatónak, aki továbbította a Személyzeti igazgató gyakornoknak, és mindenki megnyugodott... egészen a mai napig... reggel 7-kor arra keltem, hogy álmosan csoszognék hugyozni, erre hív az új diákvezetőm (jaj, el is felejtettem, a legtöbbet dolgozott kasszásomat kineveztem diákvezetőnek :) Nem mellesleg igen jó kis fehérnép, szívesen töltenék vele egy intim/privát estét és stb. :P)... na szóval hív az új DV-m, hogy elesett a jégen, nem tud reggel jönni mert zsibbad a lába. Fasza... ez kellett ébresztőnek! Telefon jobbra-balra, ide-oda-amoda, és mi a végeredmény? Üres maradt az idő pont... a már jól megszokott unalommal és beletörődéssel hívtam a vevőszoli igazgatót, hogy nem tud jönni. ok: jégen esett. "AKKOR MOSTANTÓL NEM JÖHET KI LESZ RÚGVA"... nyugalom H... ő az a csaj, aki több mint 100 órát dolgozott a múlt hónapban, és mindig bejött, ha késett is, az a busza miatt volt... ő dolgos kislány! "AKKOR ÖSSZEKEVERTEM A B-VEL, bocsánat"... reggeli szívbaj adag megtörtént, indultam hát a fogászatra... koronatömés, betömték, megszületett a barnaságok új tagja a százezredik fogtömésem... vígan baktattam haza, MSN üzenet fogad: "Szia Szomorúan Magyar, ma reggel lázra és fejfájásra ébredtem, nem tudok menni"... Éljen, Hurrá, és még hol van a nap vége... a NAP VÉGE? HÖHÖ... DÉL???!! :S Már kezdődik minden... hívtam megint a V.sz ig.-et... X nem tud jönni! Bele elegyedtünk a beszédbe, ő megértette az én bajom, én az övét, az éterben képzeletben egymás vállára borultunk és elköszönés után letettük a marokfont, és folytattam a porszívózást... (mert az MSN üzi szívózás alatt jött).
Előre félek a holnapi naptól, már alapból egy diákom nem lesz, mert aki ma lebetegedett, az holnap nem lesz makkos és egészséges(pláne makkos xD), és elfogytak az embereim... tébolyda ami itt, Ózdon folyik, egy állítólag szegény városban!
Október óta, amióta ténylegesen átvettem az egész project irányítást, 4 vagy talán 5 biztonsági tréninget csináltattam, amelyeken tőlem általában 4-6 néha 7-8 új diák jelent meg azzal a szándékkal, hogy munkába álhassék! De csak az első volt sikeres, már is szereztem 5 megbízható, ügyes és nem mellesleg csinos kasszásokat :P Mert hát én ilyenből vagyok, férfiből, abból a kívánós fajtából :)! Nos, summa summarum ők jól dolgoztak, egyiknek sem volt T/H-juk (többlet/hiány)... Jól dolgoztak! De a többi tréning... Istenkém... bár ne is csináltam volna meg. De hisz ilyet nem mondhatok, mert mégis csak lettek belőlük embereim! A következő tréningnél már tapasztaltnak éreztem magam, szerettem volna jobban nyomatni a dolgot, jöttek a telefonok ismeretlen emberkéktől: "Dolgozni szeretnék". Jó, én elintézem, DE! az a nagy betűs de! 18 év+iskola látogatási a nappali tagozatról, adókártya, TB, számla szám és az összes személyes kacat... "Hozom, jó, elmúltam tizenezer, megyek! Jöttek ám a diákok hohoooj, de hogy! Hogyan is? Rémült és fura fejjel, hogy mit is keresek én itt? Aztán csak bejöttek a biztonságira, meghallgatták az áruház biztonsági igazgatójának hegyi beszédét, amelyen jókat is lehetett ám derülni, mert hogy ő a maga komoly fejével és hozzá illő hangjával meg tudott nevettetni mindenkit, még minket is DV-ket, akik már százszor hallották a hegyi beszédet.
Megtörténtek ezek a tréningek, majd jó szokásomhoz híven, előkapom kis kék mappámat, előhúzom belőle a szerződéseket, és elkezdem kötni a diákokkal. Na, és itt jönnek a bibik: Kiderül, hogy nem 18, nem nappali tagozatos, nem ez, nem az stb. stb. stb. Ilyenkor megkérdezem, hogy akkor minek szarom a szavakat a telefonba, minek magyar-ázok(bár inkább csak ázok)? "hát így, meg úgy, meg én a neten néztem..." ÁLLJ! A neten semmi ilyesmi nem volt! "hát de én így, úgy..." na jó, köszönöm, hogy befáradtál, szia!
És az első kivételével az összes tréning ilyen volt... olykor a 6-7 emberből csak EGYETLEN EGY maradt. De legalább az jön, mert gyereke van, nevelni kell! és szépen folytatódtak a tréning sorozatok, volt, hogy talán egy darab diákom sem maradt... olyankor oszt a fejem és a vérnyomásom egyenes arányosságban nőttek egymással... Ja, a kedvenceim, amikor megkötöm velük a szerződést (vagy nem, mert későbbre tervezem), és kb. 1 vagy 2 hét múlva beköpik, hogy "hát mégsem jönne össze ez a melóóó, ezért, azért, amazért"... A kurva istók megbassza az anyátokat már, ennyire kell a pénz? Ennyire pénzel titeket anyátok meg apátok basszátok meg?! "@&[{&&#Đ[]]&đ÷yxcĐ&@Đ[@...stb." és káromkodások egész sorozata zajlott a fejemben, mert ezeket ugye nem mondtam meg nekik... milyen is lett volna. Szóval ez Ózd... fura egzisztenciák gyűjtőhelye, akik csak úgy fognak az életben talpon maradni, ha jó férjük, vagy feleségük lesz, akik pénzelik a seggüket... mert ezekből ember nem lesz... hanem a vásárlókkal egyenértékű állat... Igen, vásárlókkal, mert bárhová megyek én az áruházakban csak állatokat látok, nem embereket, de ez megérdemelne egy külön "fejezetet". Szóval teltek-múltak az idők, hónapok múltán megpattant a szikrám: Mi a fenének csinálom én ezt, mi a fenének hajtom és igyekszem, amikor Ózd egész fiatalságának ki van nyalva a segge (mert ebből ez jött le,) és szarik bele mindenbe... amikor a drogos, kamatos pénzes félcigány jön oda hozzám, hogy szeretne saját magának megkeresni a pénzt, akkor nincs valami elcseszve véletlenül? EGY KAMATOS PÉNZES FELES JÖTT MELÓÉRT BASSZUS!!! És igen, alkalmazom! De nem azért, mert kevés az emberem, azért IS... de már csak azért is, hogy megízlelje annak a pénznek az ízét is, amiért ő verejtékezett, amiért ő harcolt, küszködött, elesett, majd felállt... és folytathatnám! Megláttam benne az álmait, és amit akar, amit szeretne... jó, lehet később megunja és ott hagy engem, de legalább megízlelte! És tudni fogja a munka ízét onnantól fogva hova rakni. Amúgy picit közelebbről megismerve rádöbbentem, hogy igen csak rendes gyermekről van szó.
Ilyenkor elgondolkodom azon is, hogy a fehér bőrű, magyarul beszélő emberkezdeményeket, egyáltalán MAGYARNAK hívjam-e?! Mert nem érdemlik meg... Mert ha valakinek fontos a pénz, az a nyelvével felnyalja az egész Gyújtósi körforgalmat, akinek kell a pénz és tudja hogy nem jön úgy busza, az bejön órákkal hamarább és haza megy órákkal később, mert tudja hogy otthon csak ül és nem csinál semmit, így legalább hasznosítja magát! Akinek kell a pénz, az hamarabb elindul megelőzve az ónos esőt, vagy más természet anyánk által indított figyelmeztetést felénk, hogy megkeresse a bulira valót, vagy az új ruhára valót, vagy mást... tök mindegy, de akinek kell a pénz LEGÁLIS ÚTON, az ilyenekre is hajlandó... akár betegen is, mert menni kell, csinálni kell, AKARNI KELL!!! Ez van, ez egy ilyen rohadt, mocskos, és geci világ, ahol a pénz és a sátán az úr... ahol a jó csak tiszta lélekkel, dolgosan maradhat fenn!
De eljő még a mi időnk is...
Köszönöm a türelmet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése