Ma kaptam a hírt, hogy cintányérosunk, régi trombitásunk F bácsi eltávozott közülünk. Úgy tudjuk vasárnap történt: átaludta magát, csak úgy, mint K.K. márciusban.
Nem tudom miért, de nagyon megviselt, éppen délutános műszak elején ért el a hír, szóval rögtön kimentem rágyújtani. Nem van ez így jól. Sehogysem. Nem maga a halál, hanem hogy lassan nincs aki vigasztaljon, és megpróbálja betölteni az űrt.
És így fog szépen eltűnni több, mint 120 év munkája: jó emberek hiányával.
A jó Isten vigyázza lelked!
"Ácsi, ácsi, kalapácsi..."
Nem fog eltűnni, mert következetesek vagyunk mindnyájan - úgyanúgy, mint az ökrök :D
VálaszTörlés