17.-én szombaton ismét egy illegálon vettem részt, amelyhez felajánlottam segítségem, és cserébe kaptam két "tablettát" kollégától. Nem nagyon akartam durvulni, de pénz nélkül viszont jól tudtam érezni magam.
Egy erdőben voltunk a város peremén, oda kellett kivinni a DJ cuccot, az aggregátort, fényeket és az árusítani kívánt innivalót. Kivittem amit tudtam, felcippeltük a hegyre, nagy buli volt :) Kiálltam a közeli benzinkút mellé, aztán had szóljon! Kaptam egy csík spurit, csak hogy ne aludjak be, mindezt korán, hogy a másnapi koncertre tudjak aludni és felkészülni. A kezdés után, kb. 21:30 körül elkapott minket egy zivatar, amit csak tudtunk fóliáztunk, és a népek csak gyűltek és gyűltek, rengetegen jöttek a fővárosból is! Találkoztam helyi arcokkal és főleg lányokkal. Az egyikük eszméletlenül szép volt, kvázi vele és a barátnőivel töltöttem az estét, táncoltunk az elképesztő mértékű sárban, csúszkáltunk, nyomtuk a seggeseket, döngött a techno, de jó volt :) Én az utcán kívül egy kicsi pikót és a tabit vettem be, de őszintén szólva, nem kellett volna az egész tabi. Sebaj, hajnal 4 után leléptem, kibarangoltam a sötét erdőből, el a kocsihoz, haza jöttem. Aludni nem tudtam, mert bár álmos voltam, a kémia IS dolgozott bennem, plusz reggel 8 körül jött a derítős. Most egy másik fickót hívtam kipróbálni mennyivel lesz olcsóbb vagy jobb, de sajna nem. Rosszabb 😀
Egész reggel azon járt a fejem mennyire egyedül vagyok, és bár egy kis maszturbáció segített a tabletta lemenőjét enyhíteni, nem volt felhőtlen az örömöm.Végig a héten az járt a fejemben, hogy az autó miatt elköltött pénzek miatt semmire nincs esélyem, hisz egy italra nem tudnék úgy meghívni bárkit, hogy abból ne legyen anyagi totálkár.
Tudom, hogy ha türelmes leszek, eljön a változás, azt is tudom, hogy rövid az élet és nem érdemes sokáig elgyászolni a balfasz helyzetemet, így hamarosan úgy is cselekednem kell! Minden ügyben.
Azt az érzést pedig ami a magányomat illeti, vegyítve a szexuális energiám ki nem használásával, egyszerűen nem tudom leírni. Egyszerre szomorú, és reményt keltő.
Nem rég beszéltem játék közben egy arccal aki az általam kiszemelt országban él már egy ideje, azt mondta ki ne hagyjam :) Elmesélt néhány dolgot, ez egy kicsit felvidít és erőt ad!
ELŐRE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése