Kis előzmény:
Pénteken délután munkahelyi csapat(le)építés, sütögetés, ivászat... Szomorúan Magyarka úgy rottyra tette magát, hogy beégett mindenki előtt! Legalábbis mások szerint, én élvezem :D :D Nem emlékszem semmire, mert a kolléga csodálatosan finom és selymes pálinkáját két doboz Desperados-szal kísértem le! És ez ugye nálam egyet jelent a totál blackout-tal! Hazafelé esések hada, bringa a várostól haza, hajnalban mikor keltem láttam, hogy szanaszét van csikarva a jobb karom, a tetkóm, mindenem! Na sebaj, majd begyógyul!
Egyre inkább körvonalazódnak a dolgok!
Ahogy -emlékeim szerint- Martin Luther King mondta: Nem kell látnod a teljes lépcsősort, hogy fel juss a tetejére. Elég a következő lépcsőfokot!
P itt volt a hétvégén, takarítás, pakolás, főleg nálam, de nála is, hely keresés a cuccoknak, és a piros szoba... Óóóó bakker mire vállalkoztam! :D
A teljes padlózat szar a laminált alatt! Elrohadtak a halszálkák a nedvességtől. Szóval rengeteg porszívózás, még több felmosás a következő pár napban.
A kocsi is szerelőnél a központi zár miatt... Jó a bringázás, csak ne lenne 8 fok reggel! Na sebaj! Jó lesz az!
Megoldjuk!
ELŐREEEE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése