Máltai jóság #3

 Na! Mit akartam? Ja, igen :) 

Második nap este kicsit gáz volt, mert rohadtul elfáradtunk és másnap ugye repültem vissza, így mikor megtudtuk, hogy az este általában 11 körül indul be, rögtön elindultunk visszafelé :) viszont amint párnát ért a fejem, valami történt, aminek hatása azóta is tart! Jött egy olyan gondolat, hogy majd amikor külföldön élek és lesz egy ottani barátnőm, mi történne ha kiderülne hogy steril vagyok? Sosem voltak ilyen gondolataim, de az AP este beütött! És igen cudar éjszakám volt emiatt. Tudtam volna aludni, de ezek a sötét gondolatok és főleg az érzések nem engedték! Természetesen hajnal 2 után megint kaptam 2 szobatársat, csak hogy teljes legyen az öröm! 

3., egyben utolsó nap elmentünk megint Vallettába újdonsült bolgár haverommal, mászkáltunk, ő keresett az új csajának valami nyaklánc szerűséget, én vadásztam kebabra, és találtam is egy király helyet amit törökök csináltak. Google értékelés alapján király, belépve meg szólt a hardstyle :D kértem tőlük tortillába csak húsból egyet, bárányból, meg valami paradicsomos fűszeres öntetet! Olyan kurva királyul nézett ki és olyan kurva finom volt, hogy azt leírni nem tudom :D jól esett! Aztán mászkáltunk tovább... És kurva meleg volt... És rohadtul alig volt árnyék plusz ittunk mint a tevék! Majd egyszercsak jött az érzés! O-ó...! Futás! Találtam egy éttermet ahol bekéredzkedtem WC-re, és ami a csövön kifért! :D Igazából ezután csak annyi volt, hogy folytattuk utunkat, 2 felé visszamentünk, majd a hostel felé vezető úton elbúcsúztunk egymástól. Én unatkoztam pár órát a konyhában, végül elmentem a reptérre, ott meg több óra unalom várt rám, ülőhelyek nélkül természetesen :D mert a máltai reptéren két dolog biztos: kurvára nincsenek ülőhelyek, és annyian vannak mint az oroszok! És mialatt elvoltam magam kis unalmas várakozással telt perceimben, egyszercsak jött a legkirályabb hír, ami valaha fogadhatott: késik a gép! ~50 percet nagyjából... Mindegy is, hazaértünk, a repülőn bealudtam, Pesten óriási vihar tört ránk! Keresztanyámék ahogy kijöttek értem már le is szakadt az ég! Az egész város víz alatt volt! Becsapott mellénk a villám az egyik oszlopba, és bár még soha nem láttam ilyet, nem akartam xD annyira szakadt és fújt a szél, hogy félre kellett állnunk hosszú időre! Kibaszott durva volt! később leszállt aknafedlap erdők és óriási tavak kerülgetése közben megint bevert mellénk egy fába a villám...! Szóval... Mind az ott lét, mind a hazaút kalandos volt :) 

Életem egyik legjobb élményét köszönhetem Máltának, és még tuti megyek arra, vagy legalábbis utazom még :) Most megyünk az Alföldre rokonságot nézni, de ez is csak két éjszaka lesz, aztán megyek haza megnézni mit baszott szét a Vihar xD :D 

Előre!