A kalandos pesti autózás után szombaton jött P és uncsiöcsém segíteni összevágni a rezsicsökkentett(sicc!) fát, majd az egyik nagy áruházból kifelé menet jól össze is vesztek. A téma természetesen a szakítás volt, és hogy unokaöcsém még rengeteg szónak nem ismeri a jelentését :'(
No sebaj, másnap délután indulás az alföldre!
1. nap berendezkedés, vacsora.
2. nap aranyos kis szobalány megismerése, elmentünk a "fővárosba", majd ott a plázában sikerült 2 király rövidgatyát szereznem :)
3. nap: Holt-Tisza közelebbi megismerése, ilyen híd, olyan komp, ebéd, majd zúzás haza! Vezethettem keresztanyám párjának a kocsiját, ami ritkaság, mert senkinek sem engedi :D
Volt ott az a fiatal szobalány, mint kiderült 17 éves volt. Kacérkodott velem, mosolygott rám, de nem léptem. Nem tudom miért! Egyszerűen elkezdtem megint aggódni a körülmények miatt! És ez gáz! Mostantól inkább egy pofon, mint sem egy örök talány!
És ez a kis eset kicsit visszavetette az önbizalmam egy rövid időre!
A másik, hogy a rokonság mostanában elég fárasztó, mert keresztanyámék nem elég, hogy süketek mint az ágyú, de az agyuk mint a szita! Bátyám pedig... mindegy... a lényeg, hogy most magány kell! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése