Igazából akárhonnan nézzük, nem lehet egy teljes évet egy szóval leírni. Akár egy nap alatt történhet annyi minden, hogy egy teljes bejegyzést megérjen, és erre volt is tőlem példa. Viszont amikor évösszegzőt írok, akkor nagyjából az év közben megélt tapasztalataimból, érzéseimből vonok egyfajta átlagot.
Tavaly év végén a 3 fázis tervét sikeresen megfogalmaztam magamban, és mit ad Isten az év második napján egyszerre történt meg az 1. és a 3. :D Mágia vagy varázslat nincs ebben semmi, egyszerűen úgy működik az élet, hogy ha valamit tenni szeretnél, akkor azt nem csak agyban kell kigondolni, hisz az csak a kezdet! Amikor tavaly leadtam a drótot hogy majd mennék futárkodni, amikor 2.-án elmentem az anyakönyv vezetőhöz, már minden gondolatomat fizikai manifesztációra kényszerítettem, és ez szerintem egy hatalmas, ám de egyszerű igazság: Emeld meg a segged ha valamit akarsz! Ehhez társult a január 30.-i hajvágásom is :)
Persze eszemben volt, mi van ha kibukok? Nos, ez már januárban bekövetkezett, majd márciusban teljesedett ki és addig semmi másból nem állt az életem, mint hogy hétfőtől péntekig főállás, hétvégén mellékállás, és néha még egy harmadállás is (ugye M néni, akihez járok... írtam már róla valaha egyáltalán? :O ) Ennek az lett az eredménye hogy kezdtem kibukni először csak agyilag. Egy hét beteg után valamennyi erőt magamra szedtem és folytattam tovább, de sajnos ez sem volt tartós! Na meg ez a névváltoztatás is! Bakker, ha ezt tudom hamarabb elkezdem. De meg lett, és ez a lényeg.
Aztán felfedeztem hogy a tennivalókat nem érdemes halogatni és érdemes belekezdeni a megvalósításukban ha nem akarjuk hogy a fejünk fölé tornyosuljanak! És nem utolsó sorban jót tesz a kicsi lelkemnek a sikerélmény :) Ha belegondolunk, ez is kimeríti a merészség fogalmát: felmerem vállalni a hibáimat! Az egyik ilyen a halogatás, és ezt hála égnek egy év alatt sikerült "kinőni" hisz már nyáron meg lett a gázcsonk védő és a gázcsövek festése is! Mellette gürcöltem mint a' állat.
Lakitelek... Ó, Lakitelek, bár csak úgy alakult volna ahogy tervezzük, és nem csak ketten megyünk el O.D.-vel, hanem legalább 15-20-an. Talán ott kezdődtek el az érzelmi hullámzásaim, hiszen nagyon furcsán rossz érzéseim voltak: nem játszhattam, nem lehetett ott a banda, plusz miniszteri elismerés mindenkinek... Hát aznap este nem gyengén voltam idegbeteg! És nyilván nem mások sikere miatt, hanem hogy pont úgy jött össze minden, hogy ebből kimaradjunk. De ha pozitívan fogom fel, akkor újabb élményekkel lettem gazdagabb, újabb embereket ismertem meg, és ez sem elhanyagolható, még ha sokan azt hiszik hogy az is!
Aztán beteljesült a névváltozásom immáron hivatalosan, elkezdtem intézkedni, kifizettem amit ki kellett és még bár a kocsit nem írattam át, de bánja a franc majd ha sok kedvem lesz megteszem. Elkezdtem készülni a 2. fázisra, a lánykérésre :) Ez volt tulajdonképpen, vagyis ez LETT a futárkodásom célja: nyaralás, pihenés, lánykérés. Az ominózus vitorlás ötletem pedig odabaszott, máig szeretik ismerősök felemlegetni a "hőstettem" :D Jó kis Balaton! Remélem még eljutunk oda, immáron két teljes hétre. Annyi kell, erre már rájöttünk!
A lelki oldalam hullámzása -ami talán Lakitelken indult be- tovább folytatódott és a zenekarral kapcsolatos érzéseim ezt csak súlyosbították, és bár L folyton dolgozott, de így utólag esküszöm jobb volt úgy! Tudom mit írtam tavaly és miért kezdtem el a fázisokat, de néha úgy éreztem L még nem nőtt fel a feladathoz. És nem tudom mi lesz ebből, de én személy szerint aggódom. A folytonos 'egyedül vagyok' érzésről nem is beszélve. I is hiába van itthon, de gürizik két helyen, plusz ugye elfognak költözni január 13.-án, szóval nem tudtam és nem tudok vele úgy beszélni mint régen. K pedig csóri, tisztelem becsülöm azt a fiút, a legszarabb helyzetben is feltalálja magát, és bár ezt ő maga nem vallaná be hisz nem látja magát kívülről de nem adja fel, és ezt kurvára tisztelem benne. Vele lenne még jó egy jóízűt beszélgetni. Mondjuk hármasban :)
Augusztusban ideiglenesen le akartam tenni a futárkodós lantot, bár titkon jobban vágytam a véglegesre, helyette letettem egy targoncás vizsgát :) A körülményeit inkább hagyjuk, a hatósági sem jött össze de leszarom, az a lényeg hogy a "lényeg" meg van, a többit majd később. És ami végképp kétségbe ejt, hogy sok mindent elfelejtettem utána: Bogyó kutyámat műtettem, de még mellette történt egy csomó dolog. Sebaj, remélem eszembe jut és majd utólag bele szerkesztem valamelyik régebbi bejegyzésbe.
Sajnos a tragédiák sorozata most sem kímélt minket, 1 hétre eltűnt Bogyó, közben L mostoha nagypapája meghalt, nem sokkal rá Bogyó is. S ez utóbbi mélyen elgondolkodtatott, vajon érdemes-e még családtagot hozni magunkhoz és levonni a konzekvenciát, vagy inkább meneküljek el az újabb érzelmi sokk elől? Ez utóbbi lenne a legkönnyebb, egyben legrosszabb is amit tehetnék. Majd kialakul. És ez tetézett rá a telefonos afféromra is. Áh, az viszont tényleg apróság.
Amúgy egész évben fejlesztgettem a kis számítógépemet, vártam a Black Friday-t is, de az már évek óta egy nagy átbaszás ez most tudatosult bennem 100.000%-ban, valamint a németben dolgozó ismerősöm akivel zenei projektet akarunk többször is volt lent nálam felvétel és egyeztetések céljából. Ha jövőre ez is beindulna!... óóóó gyerek, mi lenne itt!? :D Alig várom!
A karácsony olyan lett amilyen, L megint összeveszett a nevelőfaterjával, emiatt a hangulat ledegradálódott, és ezt még tetézte az is, hogy szilveszterkor talán nem is lesz hely ahová elmehetnénk, max. a városi szabadtéri banzáj. De legalább K itthon volt, és I is lemászott :)
Azt' mi várható még jövőre?
Hát, esküdünk (elvileg). 60 fővel számolunk nagyjából, a fasz tudja mennyi lesz ebből a valid, ráadásul a pénz is gyűlik hozzá, de szerintem ez alsóhangon félmillás buli lesz, pláne ahogy L akarja. Na meg ahogy hozzá áll mindenhez! Azt inkább hagyjuk. Ja, és plusz a zenész, fotós, stb. stb. Aztán pedig babaprojekt, megszaporodunk, ha a jó Isten is úgy akarja.
Újra elakarok kezdeni futárkodni de máshol, jóval több pénzért, megint kifogok bukni de bassza meg kell egy új autó, és egy új kecó. Nem lehet gyereket vállalni kis autóval, kis házzal.
(nagy sóhaj) Nem tudom milyen apróságok jönnek még közben, de az akadályok azért vannak, hogy legyűrjük őket, még akkor is, ha azok mi magunk vagyunk. Ne törődjünk semmivel, együnk kolbászt kiflivel, és nincs más hátra mint... egy nagy fehér fal. De tényleg bakker itt van egy nagy lyukas fehér f... Ja, melóhelyről írok xD Viva la éjszakás!
Legyen olyan 2020-a mindenkinek amilyet szeretne! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése