Dübörög a zene nálam, de volna még más egyéb dolgom is. Kicsit mindig le vagyok maradva magamhoz képest, és sajnos minél tökéletlenebb vagyok, annál nehezebben fogom ezt elfogadni. Zavar sok minden, és nem tudom mi a helyes döntés sok mindenben. Egy dolog biztos, ha hagyom magam az árral sodródni nem biztos, hogy jó vége lesz. "Kelj fel és harcolj" és ehhez is fogom magam tartani. Jó lesz ha a saját kezembe veszem ÚJRA az irányítást. Szeptembertől ha indul a tanfolyam megyek jogsira, és úgy fizetem, ahogy tudom. Muszáj. Ha nincs jogsi, kevesebb munkalehetőségem lesz a jövőben, már pedig nem akarok itt és így megrohadni. Nem tudom olvas-e még valaki, de egyet megígérhetek mindenkinek: harcos típus vagyok, és ami nekem kell, azt bármi áron elérem. Lehet hogy inkább utóbb, mint előbb, de akkor is. S majd nagyot fognak nézni egyesek, amikor megint úgy lesz, ahogyan én akartam ;)
Ui.: Addig amíg egy adott helyzetben élek ahhoz kell igazodnom, s ha nincs megállásom akkor is csinálnom kell. Mindezt úgy, hogy a baráti és családi kapcsolataimon ne essen csorba. Megoldható. Hogy nehéz-e? Az! De semmi nem lehetetlen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése