Hát tévedtem a telefonommal kapcsolatban, mert aznap estére a térerő megint elmászott, és utána sohasem jött vissza... Szóval, adhatom el alkatrésznek és vehetek egy újat. Vagy ha nem is újat, de egy másikat. Ez van.
Viszont csúnya nagy változások történtek idehaza nálam: Nagyanyám balhéja után Szombaton, azaz 13.-án jövök ki az áruházból egy igen húzós műszak után, erre csörög jóanyám, hogy talákoztam-e bátyámmal, és mondta-e a miújságot? Mondom nem! "Az a heyzet, hogy ki kell a mai nap folyamán költöznöd a szobádból és mész a nagyba... " Mondom, MA???? Igen. Na ez szép! Hazatekertünk, már kezdtünk is kirakodni. A mai napig nem végeztünk rendesen, annyi, hogy már aludni, netezni tudok. Jelenleg ezek a legfontosabbak :) Kész tébolyda ami nálunk folyik, nem jöhetnek be anyámék WC-re, fürdeni, meg semmi se... Anyám meg élettársa persze magasról leszarják, nehogy már egy vén köcsög mondja meg nekik mit tehetnek abban a házban, amire ők költöttek és izzadságos munkájuk van benne...! És igazuk van. Ha nagyanyám ordítozni fog velük, mert bejöttek WC-re, akkor szépen egyik fülükön be, másikon ki. Ennyi. Én még tartozom nagyanyámnak egy csúnya nagy veréssel, bár nem kellene, mert akár törvényi dolgok is lehetnek belőle, inkább türtőztetem magam.
Szóval, összejöttek a dolgok, telefon, család stb., de csak két dolog tud vigasztalni: Van egy rohadt nagy szobám, amibe úgy pakolok, ahogy nem akarok :)
A legjobb pedig: Barátnőmmel minden ISTENIEN alakul x)
Köszönöm a türelmet!
uI.: A márc. 15.-i ünnepségén a zenekarral megint ott voltunk és nagyot alakítottunk x)
"nagyot alakítottunk" - annak legalább örülök hogy rajtam kívül mindenkinek tetszett :)
VálaszTörlés