Summa Summarum

Eltel pár nap az uccsó bejegyzésem óta, nem is baj, legalább van miről mesélnem :)
Kezdődjék hát a hülye játék szenvedélyemmel minden... néha egy adott évben rám jön a bolondéria, s elkezdek játszani a számítógépen, félretéve a zenét, s minden mást. Történt ez már a hónap közepén is, csak nem volt ennyire erőteljes a hatása :) Egy szóval, találtam egy nagyon érdekes játékot, ami megtetszett és most azzal pötyögöm le a délutánomat! Aki picit közelebb áll az 'ámítógépes játékok világához, az tud egyet s mást, pláne azt, hogy mi az a játéktípus, hogy FPS. Ez egy angol rövidítés, teljes neve "First Person Shooter", ami annyit tesz, hogy látjuk a karakterünk kezét és fegyverét ( némely újabb játékban már a lábát is)! Én az ilyen játékokat szeretem. nem tudom megmondani miért, de egyszerűen -ha rámjön a bolondéria- akkor csak, é skizárólag FPS formájú játékokkal játszom. Na mindegy, a lényeg az, hogy adom neki rendesen, naponta több óra hosszat is képes vagyok lövöldözni!
Ami érdekes ilyenkor, hogy a zenei dolgoktól teljesen elmegy a kedvem, de most még az is megjött, egy csapásra két új ötletem is támadt, már csak egy kis ihlet kell hozzá, és a fantasztikusból valami überfantasztikusat alkotok. :D Mostanában ráálltam egy újfajta irányvonalra, ami nagyon megtetszett, bár kevesebb érzelem és dallamosság van benne, de több ötlet, és keménység. Na majd mutatok részleteket akit érdekel, és akinek a füle bírja!
Iskolába egyre kevesebb kedvem van bejárni, idióta tanárokkal, osztálytársakkal vagyok körülvéve. Nem, a tanár "leidiótázásom" (de hülye szó!) nem a tipikus diák viselkedésemből ered, hanem a tapasztalatomon, és azon észrevételemen, hogy józan ész hiány van. Igen csak hosszú lenne leírni :) Mindegy, én tudom mről van szó. :P
Hát mit írjak még? Magánéletem továbbra is romokban, csak a zene tart életben!

Köszöntem a türelmet!