Ez igen apukám, ez igen!

Komolyan mondom, a pofám leszakad!
Már a közösségi médiát is arra használtuk, hogy keressünk valami helyet szilveszterre ahogy előzőleg is írtam ugye a barátok, rokonok, mind eltűntek mellőlünk. Na már most, egyik régi ivócimboránk aki tipikusan olyan elmélkedős és gondolkodós természet mint mi, felajánlotta hogy egy közös ismerősünk úgy is jön haza, találkozzunk este 18:00 körül az utca elején. Írtam, rendben! Kicsivel később korrigált, azt írta legyen már inkább 19:00 mert késni fog. Mondom oké, vissza is írtam. Telt-múlt néhány óra, L is végre megörült hogy lesz kikkel eltölteni az utolsó órákat 2019-ből, amikor is újfent írt, hogy lehet 20:00 lesz abból. Semmi gond, írtam, ott lent az utca elején 20:00-kor találkozunk.
Lementünk hát L és én, hátizsákomban 3, azaz három üveg pezsgővel 20:05-re, és vártunk... és vártunk... és vártunk... kínunkban lejjebb sétáltunk, és vártunk... és vártunk.. így vártunk 21:00-ig. Amíg el nem jött a 21:00, egyszer ráírtam, kétszer pedig hívni próbáltam. Azóta el sem olvasta az üzeneteim, nem hogy reagált volna rájuk! Hatalmas csalódással hogy a remény, egy talán utolsó megmaradt becsületes ember talán még él itt ebben a fosvárosban, szerte foszlott. Át lettünk verve, indok és ok-okozat nélkül, ugyanis ezzel a sráccal órákat beszélgettünk és mindig kellemesnek ítéltük egymás társaságát. ANNÓ! Így hát megindultunk a városi rendezvény felé, mely szabadtéri volt, kettő darab árussal és zenével, meg rengetet tűzijátékkal és... fagyhalállal. Nem tudtunk mást tenni, mint leülni az egyik üveg pezsgővel és megiszogatni a magunkkal vitt műanyagpoharak segítségével. Aztán felmentünk, L realizálta hogy ez a buli szar, menni kéne a közeli diszkóba. Mondta ezt úgy, hogy tudta, nincs pénzünk. Kicsit vitatkoztunk, hisz 22:30-kor még menjünk haza, aztán gyalogoljunk le vagy fogjunk taxit, de az utóbbi úgy is lehetetlen, ráadásul ha nagy sor van, éjfél előtt nem jutunk be. De abban egyet értettünk, hogy először úgy is haza kell menni, mert egy hátitáskányi pezsgővel nem engednének be!
S miközben bandukoltunk hazafelé, egy nagyon kedves régi ismerősöm jött velem szembe, és mondták hogy a városi rendezvényre tartanak. Azon nyomban lebeszéltük őket, és házi buli lett belőle ő náluk :) Így végül minden jóra fordult. Beszélgettünk, kicsit iszogattunk, elvoltunk. Hajnali 3 körül pedig hazaindultunk :) Soha rosszabb szilvesztert!

Köszönöm!