Van az a pont, amikor már a pohárból kicsordul egy csöpp víz.
Ekkor az évek alatt elviselt, eltűrt faszságok egyszer csak meg elégeltetik magukat és az emberrel olyan dolgokat tesznek, melyek nemesbíthetik a lelkét, vagy épp elronthatják azt.
Végig néztem, ahogy bántak az emberekkel, elviseltem, ahogy diplomások, esetenként több diplomások estek nekem megvádolván hülyeségekkel és utasítottak további hülyeségek megtételére, amelyeket persze egy heves vita közben elutasítottam.
Viszont ezt már nem...
Ez egy olyan tett volt, ami kimondatta velem hangosan is, hogy na most már elég. Ezt nem vagyok hajlandó tovább csinálni.
Ma beadtam a jelentkezésemet egy másik állásra, hátha-nátha...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése