Nagyon rég írtam... ennek sajnos az volt az oka, hogy megvásároltuk a házat, és tetőt kellett rajta csinálni plusz még kifesteni és egy ajtót az egyik szobához, majd elköltözni... Mindebben mi a gond? Hogy egyáltalán nem úgy terveztük, ahogy :S
Hazajöttem németből, megvettem a házat, és elkezdtük a tetejét csinálni. Az első nap déli 12 órájáig nem is volt gond, amíg nem szedtük le az összes cserepet a tetőről. Ugyanis jött a borulat. Azonnal kihúztuk a fóliákat (még jó, hogy vettem), de jött a probléma: A tető felsőrészéhez nem volt elég... így jött a pánik. Az első két nap nem volt felhőtlen, szabira is kellett mennem, mert nem haladtunk... munka mellett nem leányálom egy olyan csapatnak, amelynek bár van tapasztalata, de gyakorlata semmi. Írd és mond, majdnem napra pontosan 2 hétig csináltuk a tetőt... mindeközben naponta 1,5 doboz cigi és rengeteg idegeskedés. De kész lett, mesélhetnék órákig a jó és rossz pillanatokról, de felesleges. A lényeg, hogy kész :)
Utána jött az ajtócsinálás, ez két napot vett igénybe, majd kifestettem G.Zolival és kint a vakolat hiányzó részeit bepótoltattam vele... Idáig még majdnem sínen is voltunk!
Aztán eladtuk a házamat a szomszéd srác nagymamájának augusztus közepén, azt hiszem 19.-én, feltétele az volt, hogy Szeptember 25-re kiköltözünk. Az a rengeteg rohanás...az a rengeteg idegeskedés és belső viaskodás magammal! Nos, senkinek nem kívánom. Csúsztunk a határidővel de nem volt gond... viszont a tetőcsinálástól számítva alig pihentünk, a költözéskor még jobban dolgoztunk, még többet munkálkodtunk, de emellett megint csak az idegeskedés ment, mert lefialt a macskánk 6 kiscicát, plusz még költöztetőt is alig találtunk, így majd' egy hónapba tellett egy legrosszabb esetben is 1 hetes procedúra. 7-en vagy 8-an költöztettek minket, de ebben volt osztálytárs apukájától kezdve tehertaxin át, minden volt. Őszintén, azon csodálkozom, hogy még nem dőltem ki a francba.
De sikerült, itt vagyunk, itt vagyok, végre zenélhetek és alkalomadtán pihenhetek is :)
A munkahelyemen is történtek változások, elment az ellentétes területről a mérnök és a technikus, így négyből ketten maradtunk, én és a másik mérnök. A csarnokot kettőnk között osztották fel, melynek két nagy gondja van: Az egyik, hogy a majmok nem gondoskodtak időben az utánpótlásról, így sokáig egyedül leszünk a területeken, a másik, hogy mivel két műszakot le kell fednem, így jóval kevesebb lesz a fizetésem. Tettem ez ellen intézkedéseket, remélem sikerül is! Sikerülnie kell!
Tegnap volt az utolsó napja a technikusnak, aki engem betanított, ma, azaz 10.30.-án lesz az első egyedüli napom. Félni nem félek, mert belefosok, csak izgulok. 1,5 hét alatt kellett (volna) megtanulnom 3-4 hónap anyagát és még vár rám egy-két szitu.
Szóval zajlik az élet :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése